GetLit

Irodalomtudományi tanfolyam

félig-meddig boldogÁh, nézd meg Semiramis most – sokkal boldogabb most, hogy egy kicsit haladtál a pontosvessző elsajátításában.

Egy kis felfrissítéshez görgess le az előző bejegyzéshez. Ne feledd: a pontosvessző lényege, hogy két mondatot köt össze nélkül vessző és kötőszó használatával (és, de, vagy, tehát, mert sem, még).

Az utolsó leckénkben, pontosvesszőt használunk ahol kötőszavak – olyan szavak, mint azonban, ezért, vagy mindazonáltalEzeket határozói kötőszavaknak nevezzük.



—Pontosvesszők és határozószói kötőszavak—

Miért használjunk pontosvesszőt?
Ne feledd: a pontosvessző két kapcsolódó mondatot köt össze.
pontosvessző-aGondolj rá úgy, mint egy pont és egy vessző kombinációjára. Figyeld meg, hogy a jelben mindkettőből van egy – felül és alul.  pontosvessző-nyíl

Mi az a kötőszó?
A kötőszó egy olyan szó, amely két teljes mondatot „összefűz”, vagyis összekapcsol. Szabályos kötőszavak—és, de, tehát, mert vagy, sem, még—VESSZŐ szükséges a kötőszó elé.

Példa: A kutya ugatott , és a a macska sziszegte.
Példa: A kutya ugatott , de a macska megállta a helyét.
Példa: A kutya ugatott , so a macska futott.

Mi a határozói kötőszó?
Mint a szokásos kötőszavak, határozói kötőszavak Két teljes mondatot kell összekapcsolni – de előtte pontosvesszővel, utána pedig vesszővel. Ezek „határozószók”, mivel pontosan leírják, hogyan kapcsolódik a második mondat az elsőhöz – ugyanúgy, ahogy a határozószók igéket írnak le. Emlékeztek a határozószavakra?

-> Evett. Hogyan evett? LASSAN evett.
-> Énekelt. Hogyan énekelt? HANGOSAN énekelt.

pontosvessző-adv-conj
Néhány gyakori határozói kötőszó

Is azonban mindazonáltal
mindenesetre valóban ennek ellenére
következésképpen helyette Most
végül hasonlóképpen másképp
további közben akkor
továbbá ráadásul ebből adódóan


Példák—

Túl hideg volt ahhoz, hogy élvezzem a játékot ; azonban , ő mégis úgy döntött, hogy elmegy.

A „however” határozói kötőszó azt jelzi, hogy a mondat második része ELLENTÉTESI az első résszel. Használhatod ezt is...mindazonáltal or ennek ellenére or még mindig.

__________

Túl hideg volt ahhoz, hogy élvezzem a játékot ; ebből adódóan , úgy döntött, hogy nem megy el.

A „tehát” határozói kötőszó azt jelzi, hogy a mondat második része az első rész KÖVETKEZMÉNYE. Használhatod ezt is...ennek eredményeként or következésképpen.

__________

Túl hideg volt ahhoz, hogy élvezzem a játékot ; továbbá , nem érezte jól magát.

A „továbbá” határozói kötőszó azt jelzi, hogy a mondat második része KIEGÉSZÍTÉSE az első résznek. Használhatod ezt is...Is or ráadásul.

__________

Túl hideg volt ahhoz, hogy élvezzem a játékot ; helyette , elment a könyvtárba.

Az „instead” határozói kötőszó azt jelzi, hogy a mondat második része ALTERNATÍVA az első résznek. Használhatod ezt is...Inkább.


VIGYÁZAT
Ne keverd össze a határozói kötőszavakat, amikor szigorú határozószóként használod őket. Figyeld meg, hogy a következő mondatokban vesszőkkel vannak elválasztva. Nincs pontosvessző.

Túl hideg volt, azonban, a játékhoz.
azonbantúl hideg volt a meccshez.

A „However” határozószóként – nem határozói kötőszóként – funkcionál, mivel itt csak egy mondat van (S + V): „It was”...

__________


Nem tette, ebből adódóan, meccsre akarok menni.
Ezért, nem akart elmenni a meccsre.

A „tehát” határozószóként – nem határozói kötőszóként – funkcionál, mivel itt csak egyetlen mondat van (S + V): „(Nem) akarta”...

__________

Továbbá, nem érezte jól magát.

A „Továbbá” határozószóként – nem határozói kötőszóként – funkcionál, mivel itt csak egy mondat van (S + V): „(Nem) érezte magát”...